A fogyasztói társadalomban eltörpülnek azok a dolgok, amik valójában fontosak. Ilyen például az átélés és a tapasztalás. Ennek értelmében a legnagyobb ajándék nem egy drága holmi, hanem egy élményajándék, amelynek kibontakozásában aktív részese lehet maga az ünnepelt. Nemcsak úgy kap valamit, szépen becsomagolva, amit majd egy „köszönöm szépen”-nel eltesz egy ritkán látogatott fiók mélyére.
Hanem valódi élményt szerezhet, ami vagy tetszik majd vagy nem, de mindenképpen az ember részévé válik és örökre bevésődik. Az élményajándék sikere pedig sokban függ attól, hogy kiről vagy éppen kikről van szó. Egy középkorú agyonhajszolt embernek jót tesz majd egy kis pihentető, kényeztető kikapcsolódás. Egy beszürkült személynek pedig valami kaland és új élmény.
Egy csapatnak pedig egy közös aktív és kooperatív játék marad meg majd a leginkább. Néha azt hozzák fel az érdeklődők az élményajándék ellen, hogy túl sokba kerül, ahhoz képest, hogy nem ad „semmit”. Azonban az új szemszög, amit ezen keresztül megtapasztal majd az ajándékozott, biztosan megfizethetetlen lesz majd.